Egy h�res �r� �gy tartotta: a meg�rz�s k�pess�ge saj�tos �szt�n, amely el�rulja a n�knek, hogy igazuk van – f�ggetlen�l att�l, hogy ez �gy van-e vagy sem. A rosszm�j� megjegyz�sek ellen�re k�ts�gtelen: a f�rfiakra kev�sb� jellemz�, hogy egy-egy d�nt�s�ket �sz�rvek n�lk�l, valamilyen megmagyar�zhatatlan sugallat hat�s�ra hozn�k meg.

Az agykutat�k szerint ennek az az oka, hogy a n�k a legt�bbsz�r agyuk jobb f�ltek�j�t, a f�rfiak pedig a m�sik oldalt haszn�lj�k, amikor hat�rozniuk kell. A bal f�lteke – amelyet egy�bk�nt ink�bb a jobbkezesek dolgoztatnak – az �rtelmi, rendszerez� gondolkod�s k�zpontja, m�g a jobb – a balkezesek ir�ny�t�ja – az �rzelmi �s teremt� gondolkod�s�rt felel�s. A kutat�k nemr�giben j�ttek r�, hogy az igaz�n nagy �s eredeti gondolatok sz�l�helye a jobb f�lteke, melyet – a legt�bb ember jobbkezes l�v�n – kevesebbet haszn�lunk. Nem v�letlen, hogy sz�mos vil�gh�r� alkot� – p�ld�ul Einstein, Leonardo da Vinci �s Michelangelo - is balkezes volt.

A hivatalos magyar�zat nem azonos a tudom�nyossal, hiszen a meg�rz�ssel kapcsolatban a szak�rt�k is csak elm�leteket gy�rtanak. L�lekb�v�rok szerint ez a k�pess�g a “F�ld�nt�li dolgokat is l�that�v� teszi”. Val�sz�n�leg a tudatalatti ir�ny�tja. Ugyanezt az �llatokn�l �szt�nnek nevezz�k. Ez a k�szs�g az emberben a racion�lis gondolkod�s fejl�d�s�vel egyre ink�bb visszaszorul. A meg�rz�sen alapul� gondolkod�s �ltal�ban azokra jellemz�, akik nem a r�szleteket, hanem az eg�szet n�zik. Term�szetesen nem mindig az intuit�v d�nt�s a helyes, de a meg�rz�snek legal�bb akkora a jelent�s�g�k, mint az ugyancsak nem t�vedhetetlen j�zan �sznek.

A n�ket szinte folyamatosan k�s�rtik a meg�rz�sek. Viszont csak azokat jegyzik meg, amelyek beigazol�dtak. Nem csoda h�t, ha a f�rfiak az intu�ci� sz� hallat�n viszketegs�get kapnak. A tud�l�kos n�kn�l csak az ideges�ti �ket jobban, ha p�rjuk r��rz�se nyom�n leleplez�dnek. Pedig minden erej�kkel megpr�b�lj�k eltitkolni f�lrel�p�s�ket, �m hi�ba t�ntetnek el minden nyomot, a megcsalt f�l v�szvillog�it m�k�d�sbe hozza a meg�rz�s. Ebben a t�rgyk�rben pedig – j�l tudjuk –minden n� profi, ha igaz�n ragaszkodik a p�rj�hoz.

A meg�rz�s meger�s�theti a tudatos elhat�roz�st vagy �ppen megv�ltoztathatja azt. Sokan �gy gondolj�k, hogy az intu�ci�hoz nem az �t ismert �rz�kszerv�nket haszn�ljuk, hanem egy hatodikat. E n�zet hirdet�i szerint nincsenek v�letlenek. Aki nem hiszi, hogy el�re lehet l�tni a j�v�ben bek�vetkez� esem�nyeket, az t�ls�gosan k�ti mag�t az id�h�z �s a t�rhez, holott ezek a fogalmak viszonylagosak. Meg�rz�sei vannak mindenkinek, de csak az id�nk�nt befel� is figyel� embert foglalkoztatj�k.

Sz�mos oka van annak, hogy a kifinomult �rz�k jobban eligaz�t, mint a t�nyek. A meg�rz�s a tudatalattib�l sz�rmazik, teh�t onnan, ahol a benyom�sok, �rz�kel�sek rakt�roz�dnak. Az �j �lm�nyek a m�sodperc t�red�ke alatt �sszekapcsol�dnak a r�giekkel – azaz gyorsabban, mint egy sz�m�t�g�pn�l.

Mindny�junkkal el�fordult: miel�tt megcs�rrent volna a telefon, m�r “tudtuk”, hamarosan meg fog sz�lalni. Az ok: valamennyien az intu�ci� k�pess�g�vel sz�lett�nk. A k�l�nbs�g csup�n annyi, hogy egyesek t�bbsz�r, m�sok ritk�bban alkalmazz�k. Sokszor ez seg�ti a helyes d�nt�st. Fontos, hogy megb�zzunk magunkban, �s merj�nk meg�rz�seinkre hagyatkozni.

1. Meg�rz�s

Egy �rz�s valami vagy valaki ir�nt. A k�lvil�g jelz�seire els�k�nt test�nk
reag�l, az elm�nk csak k�s�bb. A meg�rz�s k�pess�ge f�leg n�kben �s gyerekekben er�s, mivel �k �rz�kenyebbek, �s jobban hallgatnak arra a bizonyos, bels� hangra.

2. L�tnoki k�pess�g

Az eff�le k�pess�geket birtokl�k nagyon er�s k�palkot� er�vel rendelkeznek. Mintha egy moziv�szon lenne a fej�kben, amelyre a sz�nes mozg�k�pek kivet�lnek.

3. Aural�t�s k�pess�ge

Mindennek �s mindenkinek (macsk�nak, �gynak, m�g egy porsz�v�nak is) van aur�ja. Ez olyan, mint a m�gneses energia, amely emberekb�l, �llatokb�l, n�v�nyekb�l, �p�letekb�l, stb. egyar�nt sug�rzik. A legt�bben �rezz�k, ha nem is l�tjuk m�sok aur�j�t.

4. Bels� hang �rz�kel�se

A gondolat olykor �gy fogalmaz�dik meg valakiben, mintha m�r hallotta volna.

5. Telep�tia

A fentiek kever�ke. Bizonyos m�rt�kig valamennyi�nkben megvan ez a k�pess�g. Elm�nk �gy m�k�dik, mint egy r�di�, amely mindenhonnan veszi az ad�st, k�zben � maga is kibocs�tja a saj�t jeleit. Van, aki jobb �rz�kkel rendelkezik az ad�s v�tel�hez, m�snak az ad�ja hat�konyabb. A telep�tia megtapasztal�s�nak legegyszer�bb m�dja, ha rendszeresen figyelj�k �nmagunkat csal�dunk vagy koll�g�ink t�rsas�g�ban. Gyakran �rezz�k d�h�snek vagy elkeseredettnek �ket, m�g akkor is, ha ezeket az �rz�seket nem nyilv�n�tj�k ki.