Az egyiptomi piramisok a legh�resebbek, de vannak m�s orsz�gokban is, p�ld�ul Mexik�ban �s K�n�ban. Pontos adataink nincsenek arr�l, hogy mikor, kik �s hogyan �p�tett�k �ket. Azt is csak tal�lgatjuk, hogy mi lehetett meg�p�t�s�k val�di c�lja. Olyan kult�rt�rt�neti korszakokb�l sz�rmaznak, amelyekr�l nem �llnak rendelkez�s�nkre megb�zhat� adatok.

Az ut�bbi k�tsz�z �vben sok sz�z h�res tud�s vizsg�lta a piramis-hat�st. K�r�lbel�l ugyanennyi elm�let is sz�letett a felt�telezett egykori m�k�d�st illet�en. Egyetlenegy ponton egyezik az elm�letek t�bbs�ge: a csoda minden bizonnyal azzal kapcsolatos, hogy a piramisok valaha m�k�d� szerkezetek voltak, amelyek �letenergi�t sug�roztak. Az �letenergia pedig csod�kra k�pes.

Mi is az �letenergia? Az �letenergia az az er�, amelyt�l l�trej�n az �let. Nem evil�gi, azaz nincsenek materi�lis jellemz�i, mint a fizikai energi�knak (pl. h�energia, mozg�si energia, elektromagnetikus energia). A dialektikus materializmust kiv�ve minden filoz�fiai ir�nyzat �s minden vall�s egyetlen k�zponti t�m�ja az �letenergia. Egy�bk�nt a materializmus sem kiv�tel, mert az semmi m�sr�l sem sz�l, mint az �letenergia �s Isten tagad�s�r�l. Az ut�bbi sz�z �vben k�nyvt�rakat megt�lt� ismeretanyagot halmozott fel az emberis�g err�l a "minden csoda forr�s�r�l". Sajnos ennek nagy r�sz�r�l a kommunizmus j�volt�b�l mi lemaradtunk. Azt is mondhatjuk, hogy minden "csoda" az �letenergia nagyszer� m�ve.

Az �t vil�gvall�sban az �letenergi�t a Hinduk Kundal�ni energi�nak, a Buddhist�k Chi-nek, mi Kereszt�nyek Isteni er�nek, a Mohamed�nok Allah �ld�s�nak, a Shint� vall�sban Shinti ereje-k�nt h�vj�k.

Az egyiptomi Kopt �s a piramisokat kutat� t�bb ezer tud�s Piramis-energi�r�l besz�l, a modern kutat�k Orgone energi�t emlegetnek, a m�lt sz�zadiak Od-nak h�vt�k. A hidegh�bor� alatt az oroszok j�rtak el�l az �letenergia tudom�nyos kutat�s�ban - teljes titokban, hiszen hivatalosan tagadt�k l�tez�s�t - �s Bio-plazma energi�nak h�vt�k, h�vj�k. A misztikusok Ether-t emlegetnek, az alkimist�k Effluvi�t.

Az �letenergi�r�l a mi kereszt�ny bibli�nk azt �ll�tja, hogy "omniprezens" �s "omnipotens". Ez azt jelenti, hogy mindenhol jelenl�v� �s minden csod�ra k�pes.

Bolyg�nk egy �ri�si �letenergia gener�tor, ez�rt n�nek a n�v�nyek. A kozmosz pedig egy v�gtelennek tekinthet� �letenergia gener�tor, az�rt van a gondolat. A gondolat kozmikus eredet�, a biol�giai �let pedig a mi eset�nkben a F�ld bolyg� �ld�sa. A kozmoszt �s a f�ldet �sszek�t� univerz�lis szimb�lum pedig a templom. Minden templomot egyetlen c�llal emelt az emberis�g: k�zelebb akart ker�lni �ltala Istenhez, a minden csod�ra k�pes Isteni Er�h�z.

Azok a templomok vil�gszerte, amelyeket olyan mesterek emeltek, akik tudt�k a dolgukat, zar�ndokhelyekk� v�ltak, mert az odal�togat�k gy�gyultak a l�togat�saik sor�n, f�lelmeikt�l szabadultak meg, n�h�ny beteg pedig spont�n gy�gyult, azaz rendre csod�k is t�rt�ntek.

Az �letenergi�t bizonyos m�rtani form�k vonzz�k, bizonyosak tasz�tj�k. A leg�sibb ismert geometria a piramis-forma. A piramis pontos t�jol�sa, nagyon szigor�an meghat�rozott ar�nyai, d�l�ssz�gei azok, amelyek elm�letileg l�trehozz�k ezt a hat�st. Az ut�bbi sz�z �v kutat�sai azonban tov�bbi "eszk�z�s" lehet�s�geket t�rtak fel �s bizony�tottak, amelyek seg�ts�g�vel a piramis-hat�st nagym�rt�kben fokozhatjuk, ami term�szetesen m�szerekkel m�rhet� is. Min�l nagyobb egy t�rben az �letenergia s�r�s�ge, ann�l nagyobb az elektromagnetikus t�rer�, amelyet nano-Tesla egys�gekben m�rhet�nk. Az �letenergi�t m�szeresen kimutatni nem lehet, csak �gynevezett indirekt m�r�sekkel lehet igazolni. Azt is bizony�tott�k a tud�sok, hogy min�l s�r�bb az illet� t�rben az �letenergia, ann�l er�sebb a leveg� ioniz�ci�ja, ami szint�n m�rhet�. Tudhat� �s bizony�tott tov�bb�, hogy az �letenergia fokozott jelenl�te eset�n a k�zvetlen k�rnyezet rezg�startom�nya lesz�k�l 0.0 - 12.0 Hz-re, amely a gy�gy�t� frekvencia tartom�ny. Ez azt jelenti, hogy az �letenergia kitasz�t minden rezg�st a templomb�l, ami nem gy�gy�t�. A k�rnyezet�nk norm�lis rezg�s tartom�nya a m�szerek szerint 0.0 - 500 Hz-ig terjed.

Van m�g egy nagyon r�gr�l ismert jelens�g. Egy bizonyos �letenergia s�r�s�g minden m�gnes n�lk�l elt�r�ti az ir�nyt�t. Az a t�bb sz�z�ves tapasztalat, hogy a 20 fokos kit�r�s eset�n m�r er�s a gy�gy�t� hat�s. Az igaz�n s�r� terekben szinte "tapinthat�" a leveg�, �s az ir�nyt� megbolondul. �szak fel� mutatja a d�li p�lust. Az ilyen t�rben tart�zkod� ember megtapasztalhatja saj�t b�r�n az Isteni er� gy�gy�t� �s �d�t� hat�sait.

Azt mondj�k, abban a t�rben, ahol az ir�nyt� megbolondul, az ember nem �regszik, hanem fiatalodik

A Bioenergia Ismeretterjeszt� Egyes�let rendelkezik azzal a technol�gi�val, amely seg�ts�g�vel b�rmilyen teret �letenergi�val tel�thet�nk, �s k�pesek vagyunk a tel�tett teret tov�bb s�r�teni olyan m�rt�kben, hogy "megbolondul" az ir�nyt�.

2004 janu�rj�ban �rtes�lt�nk arr�l, hogy az eredetileg disco-nak �p�tett kiskunf�legyh�zi piramis�p�let elad�. Megvizsg�ltuk, felm�rt�k, �s kider�lt, hogy a G�zai Keopsz Piramis pontos 1:12 kicsiny�t�se, t�k�letes precizit�ssal t�jolva. Ez m�r �nmag�ban elegend� volt, hogy jobban �rdekeljen minket, mint b�rmi m�s. Egy h�t m�lva birtokon bel�l voltunk, �s elkezd�dtek a m�szeres m�r�sek.

A Piramis kertj�ben elhelyezett t�bl�n megtekinthet� a teljes, tudom�nyos ig�nyess�ggel elk�sz�tett m�r�si jegyz�k�nyv. A jegyz�k�nyv r�sze egy grafikon, amely megmutatja a Piramis t�rerej�nek adatait az �letenergi�t s�r�t� berendez�s�nk betelep�t�se el�tt, �s ut�n. Keresse a t�bl�t!

Az�rt telep�tett�k berendez�seinket ebbe a piramisba, mert ezzel megteremtett�nk egy, a vil�gon egyed�l�ll� csod�t. Ilyen �letenergia s�r�s�get ismereteink szerint sehol a vil�gon sem tal�lunk. Ennek egyenes k�vetkezm�nye a gy�gy�t� er�. A gy�gy�t� er� h�rom t�nyez� egy�ttes hat�sak�nt j�n l�tre.

• Frekvencia tartom�ny: 0.0 - 12.0 Hz k�z�tt kell ingadoznia szakadatlanul, mindig v�ltozva, de a fels� hat�rt csak nagyon ritk�n hagyhatja el, �s r�vid id�re. P�ld�ul, ha egy rep�l� sz�ll az �p�let felett, az m�sodpercekre megzavarhatja, de ut�na azonnal helyre�ll.
• T�rer�. A gy�gy�t� t�rer� m�r 10 nano-Tesla eset�ben is jelent�s. A jelenleg ismert, m�reg dr�ga h�zi szerkezetek maximum 20 nano-Tesla �rt�keket produk�lnak. A gy�gy�t� t�rer� fels� hat�ra 500 nano-Tesla. Ezen �rt�k felett kev�s az adat, mert senki sem tudja l�trehozni. Min�l magasabb az �rt�k 500 nano-Tesl�ig, ann�l jobb. Olyan ez, mint a 20 wattos villanyk�rte f�nyereje �s 5 darab 100 wattos villanyk�rte f�nyereje. A t�rer� jelenl�t�t mutatja a k�zponti kondenz�toron elhelyezett ir�nyt� kit�r�se. A 180 fokos kit�r�s a maximum, ekkor mondjuk, hogy a nyugalomban l�v� ir�nyt� "megbolondult".
• Fluxus �lland�s�g. Ez az adat azt mutatja meg, hogy a t�rer� milyen m�rt�kig ingadozik. Min�l egyenletesebb �s kisebb az ingadoz�s, ann�l jobb. Az �letenergi�t a F�ld l�k�shull�mokban ontja. Ez�rt van, hogy a term�szetes zar�ndokhelyeken nem mindig van t�rer�. Van �gy, hogy napokig semmi sincsen, �s hi�ba volt az utaz�s. A fluxus �lland�s�g�t mutatja az ir�nyt�, amelyet a k�zponti kondenz�toron helyezt�nk el. Amikor a nyugalomban l�v� ir�nyt� mutat�ja megmozdul, az azt jelzi, hogy v�ltozott a t�rer�, megd�lt a fluxus �lland�s�g.

A Piramis minden nap nyitva tart 10 �r�t�l 20 �r�ig. Csoportok jelentkez�se eset�n biztos�tunk helyet el�zetes egyeztet�s alapj�n!

A Piramis pontos helye �s megk�zel�thet�s�ge: kiskunf�legyh�za hat�r�ban az 5-�s �t k�rforgalm�n�l. Megk�zel�thet� az 5-�s �ton Budapestr�l Szeged fel�. A leggyorsabb �t az M5 aut�p�ly�n Budapestr�l. Az M5 legv�g�n�l balra Szeged fel�. Ez a bek�t��t egyenesen nekimegy a Piramisnak, illetve az eml�tett k�rforgalomnak.

�n m�gis hazaviheti az �letenergi�t! R�szletesebb ismertet�s a Frigyl�da �s hajsz�lg�p oldalon!