Valentin nap, B�lint napja

Ki volt Valentin?

Biztos v�laszt nem tudunk szem�ly�t illet�en. Szinte ah�ny k�nyv, annyi verzi� sz�letett �let�r�l. M�gis, a k�l�nb�z� sztorikb�l kirajzol�dik egy r�mai pap k�pe, akit II. Claudius cs�sz�r uralkod�sa idej�n 269. febru�r 14-�n kiv�geztek. Val�sz�n�leg az�rt halt m�rt�rhal�lt, mert seg�tett az akkoriban �ld�z�tt kereszt�nyeknek. Valentin eml�k�t tov�bb �rizt�k a Krisztus-hitet k�vet�k, �s febru�r 14-�t elnevezt�k Szent Valentin napj�nak. A k�s�bbi legenda emleget m�g egy fiatal, vak l�nyt is, aki a t�rt�net szerint a b�rt�n�r gyermeke volt. Valentin megsajn�lta, s im�ival meggy�gy�totta. Kiv�gz�se napj�n pedig egy levelet k�ld�tt a l�nynak azzal a felirattal: a te Valentinod...

Febru�r 14 vagy 15 ?

Szent Valentin napj�t a kereszt�nyek febru�r 14-�n �nnepelt�k, pontosan egy nappal a R�mai Birodalom kedvelt Lupercalia �nnepe el�tt. A r�maiak szerelem�nnep�nek j� n�h�ny pog�ny eleme volt, ez�rt a Birodalom buk�sa ut�n, 496-ban Gelasius p�pa febru�r 15-r�l 14-re helyeztette �t a Lupercaliat. Elgondol�sa szerint egy m�rt�r szent �nnep�n k�nnyebb lesz Lupercalia szertart�s�t megszabad�tani a pog�ny r�tusokt�l.

Lupercalia

A Lupercali�t az antik R�m�ban febru�r idus�n, azaz 15-�n �nnepelt�k. Az �nnepet Lupercus �s Faunus isteneken k�v�l a R�m�t alap�t� legend�s testv�rp�r: Romulus �s R�mus tisztelet�re tartott�k meg. A m�tosz szerint ugyanis a v�rosalap�t� k�t fi�t gyerekkorukban egy farkas nevelte �s t�pl�lta a Palatinus domb egy barlangj�ban. A r�maiak a h�res barlangot elnevezt�k Lupercal-nak (a farkas latin neve=lupus )�s az �nneps�g k�zpontj�nak tett�k meg.

A szertart�s

Lupercus papjai az �nneps�g idej�n kecskeb�rbe �lt�ztek, kecsk�ket �s kuty�kat �ldoztak az isteneknek, majd a le�lt �llatok v�r�vel bekent�k magukat. Ezt k�vet�en egy szint�n kecskeb�rb�l k�sz�lt sz�jat vettek a kez�kbe: ezt az eszk�zt febru�nak nevezt�k. A v�ros asszonyai elfoglalt�k hely�ket a domb k�r�l, a papok pedig "meglegyintett�k" �ket a m�r eml�tett febru�val. A n�phit szerint a febru�val meg�rintett n� term�keny lesz, illetve nem fog neh�zs�get okozni neki a sz�l�s.

Februa

Kecskeb�rb�l k�sz�lt sz�j, m�gikus tiszt�t� er�t tulajdon�tottak neki. A febru�val meg�rintett, meg�ldott asszony term�keny lesz, �s k�nnyen sz�li meg gyermek�t. A febru�r h�nap nev�t err�l a var�zssz�jr�l kapta.

Mi k�ze a Lupercalianak a mai Valentin-�nnephez?

Az �kori Lupercalia nem csak id�pontj�val kapcsol�dik a mai Valentin �nnephez, hanem a nap szerelmes jelleg�t is innen �rizte meg.

Az �si, �kori �nnepen ugyanis a papok fel�rt�k a v�ros fiainak, l�nyainak nev�t, majd a pap�rokat �sszegy�jt�tt�k egy nagy v�z�ban. Ezut�n a fi�k tal�lomra kih�ztak neveket, s az �gy kialakult p�rok a monda szerint legal�bb a k�vetkez� Lupercali�ig egy�tt maradtak. A p�rv�laszt�s ut�n elkezd�d�tt a fesztiv�l sok t�nccal, j�t�kkal. Ez az �nnep�lyes p�ros�t� j�t�k tekinthet� a mai Valentin napi szok�sok el�fut�r�nak.

A legenda tov�bb �l

A r�mai szok�sok, ha nem is t�l gyorsan, de eljutottak m�s orsz�gokba is. A 14. sz�zadban m�r feljegyezt�k, hogy v�letlenszer�en kiv�lasztott, �sszesorsolt p�rok alakultak ezen a napon. 1446-ban m�r az angolok is �nnepelt�k ezt a napot.  Az 1780-as �vekt�l pedig elterjedtek e speci�lis alkalomra nyomtatott, �gynevezett bar�ts�gk�rty�k, amelyek f�leg N�metorsz�gban arattak nagy sikert. A k�peslapk�ld�s szok�sa m�ra a legt�bb nyugat-eur�pai orsz�gban meghonosodott, s az ut�bbi �vekben n�lunk is elterjedt.

A magyar n�phagyom�ny B�lint napja

Febru�r 14-�t szerelmesek napjak�nt Magyarorsz�gon csak 1990-t�l �nneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar n�phitben nem volt e nap kor�bban is �nnep. Igaz, m�sf�le. N�lunk ugyanis az �nnep kereszt�ny jellege volt a meghat�roz�, hiszen az it�liai �kereszt�ny v�rtan�, Valentin (=B�lint) legend�j�t n�lunk is ismert�k. Olvashat� az �rdy-k�dexben is.      

 Eljutott hozz�nk egy m�sik B�lint-t�rt�net is egy n�metorsz�gi p�sp�kr�l, akinek az �nnepe eredetileg janu�r 7-hez kapcsol�dott. Az � alakja k�s�bb �sszeolvadt a v�rtan� Valentin t�rt�net�vel, s egyszerre �nnepelt�k meg mindkett�t, 14-�n. A n�met p�sp�k seg�ts�g�ben els�sorban a nyavalyat�r�s�k �s a lelki betegek bizakodtak, �gy e napon �k is �nnepeltek.

Akik ilyen betegs�gre hajlamosak voltak, azok sz�vesen viseltek a nyakukban �gynevezett b�lintkeresztet, vagy fr�szkeresztet, amely a betegs�g elriaszt�s�ra szolg�lt. B�lint napj�hoz id�j�sl�s is tartozott. Azt tartott�k, ha hideg, sz�raz id� van ezen a napon, akkor j� lesz az �vi term�s.

Nyavalya

Ezt a sz�t a mai k�znyelv mindenf�le betegs�gre, bajra haszn�lja, r�gen els�sorban az epilepszi�sokat nevezt�k �gy. Nem v�letlen, hogy a Nemzetk�zi Epilepsziaellenes Iroda (IEB) 1997-t�l e napon �nnepli az epilepszi�val �l�k vil�gnapj�t.

B�lint �s a madarak

Nyugat-eur�pai, f�leg angol nyelvter�leten �ltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon p�rosodnak

. Ez val�sz�n�leg kapcsol�dik a nap �si, pog�ny p�ros�t� jelleg�hez, valamint ahhoz, hogy a madarak �rkez�se m�r a k�zelg� tavaszt jelzi. Magyarorsz�gon is k�l�n�s kapcsolatban volt B�lint a madarakkal. Itt n�lunk is azt tartott�k, hogy e napon v�lasztanak p�rt a verebek, vagy j�nnek vissza a vadgalambok. Egyes ter�leteken a madarak etet�se is szok�s volt. B�lint S�ndor n�prajzkutat� jegyezte fel azt a mindszenti r�gi magyar hagyom�nyt, hogy e napon "cs�kot s�p�rnek", vagyis utat v�gnak a szegediek az udvaron (ak�r van h�, ak�r nincs), s oda mindenf�le gabonaszemet, aszalt gy�m�lcs�t sz�rnak ki az �g madarainak. A cserszegtomaji gazd�k pedig B�lint napkor, m�g napfelkelte el�tt megker�lik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat t�vol tarts�k a sz�l�t�l. Balatongy�r�k�n hasonl� sz�nd�kkal metszik meg a sz�l� n�gy sark�n a t�k�ket.

R�gi szerelmi praktik�k

L�nyok, l�nyok f�ldi boszork�nyok! Ezt a cs�fol� �neket biztos mindenki ismeri m�g gyerekkor�b�l. Term�szetesen nem mindenkinek volt tehets�ge a r�gi falusi t�rsadalmakban sem a boszork�nykod�shoz, m�gis a maiakn�l sokkal t�bb praktik�t alkalmaztak az akkori fiatalok, (els�sorban a l�nyok) az�rt, hogy megszerezz�k �s meg�rizz�k szerelmeiket. Most ezekb�l a hajdani babon�kb�l k�vetkezzen n�h�ny �rdekess�g, amit �gy, a szerelmesek �nnep�n ak�r ki is lehet pr�b�lni.

• Olyan alm�t kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy �vatlan pillanatban a kiv�lasztott fi� zseb�be, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktik�t v�gz� l�nyba.
• Meg kell gy�jtani egy sz�l gyuf�t, megv�rni, am�g el�g, s amerre ekkor d�lni fog, abb�l az ir�nyb�l fog j�nni a szerelmes.
• Ha valaki kilenc k�tr�l vizet hoz, �s azzal a kiszemelt leg�nyt vagy l�nyt megitatja, akkor az illet� mindig szeretni fogja.
• �rdemes cic�t "usz�tani" a l�nyos h�zhoz �rkez� leg�nyre, mert ha ott egy macska a fi� l�b�hoz d�rg�l�zik, akkor � abb�l a h�zb�l fog n�s�lni.
• Mad�rral �lmodni f�rjhezmenetelt jelent.
• Ha a l�ny, vagy a fi� elt�r egy t�kr�t, akkor 9 �vig nem megy f�rjhez, illetve nem n�s�l meg.
• Akik nagyon szerelmesek, �s azt akarj�k, hogy szerelm�k �r�k�s legyen, egym�s haj�nak sz�lait s�ss�k t�szt�ba, �s k�z�sen egy�k meg. Akkor soha nem fogj�k elhagyni egym�st.
• Naplemente ut�n nem szabad sepergetni a l�nynak, mert nem megy f�rjhez.
• Egyes l�nyok vakondok v�r�b�l cseppentettek valamilyen �telbe, azt megetett�k a kiszemelt f�rfival, hogy �gy megszerezz�k maguknak.
• Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen m�dszerrel elv�lasztani egym�st�l, akiknek �sszekulcsolt kez�ket a k�t anya szentelt v�zzel lemosta, a vizet pedig a fej�kre �nt�tte. E p�r ellen nem haszn�lt semmif�le szemver�s, ig�z�s, vagy ront�s.