A nemek harca �vsz�zadok �ta d�l, �s val�sz�n�leg nem is lesz v�ge egyhamar. A tudom�ny azonban most legal�bb f�nyt der�thet a f�rfiak �s a n�k k�z�tt l�v� n�h�ny biol�giai �s fiziol�giai k�l�nbs�gre.

A Brit Pszichol�gus T�rsas�g nemr�g megrendezett �ves konferenci�j�n a kutat�k n�h�ny kognit�v k�pess�gekkel kapcsolatos k�l�nbs�gre vil�g�tottak r� a f�rfiak �s a n�k k�z�tt. P�ld�ul kutat�sok is kimutatt�k, hogy a f�rfiak t�r�rz�kel�se jobb, a n�k viszont a verbalit�sban �s a t�rgyakra val� eml�kez�sben jobbak. Mivel ezek a jellemz�k minden kult�r�ban �s n�pben ugyan�gy megfigyelhet�k, val�sz�n�leg biol�giai eredetre vezethet� vissza a term�szetben.

Diane Halpern, a Claremont McKenna Egyetem pszichol�gus professzora annak rem�ny�ben sz�lalt fel a londoni konferenci�n, hogy helyesb�theti azt az 1980-as �vekben elterjedt n�pszer� elk�pzel�st, mely szerint a f�rfiak �s a n�k agy�nak „vezet�kez�se” szinte azonos, a k�l�nbs�get csak a kult�ra �s a term�szet okozza. Halpern elmondta, hogy b�r val�ban elt�r� m�don szocializ�ljuk a fi�kat �s a l�nyokat, a biol�gia is hozz�j�rul az elt�r�sekhez.

A f�rfiak �s a n�k k�z�tti n�h�ny, v�lhet�en biol�giai eredet� k�l�nbs�g k�z� tartozik p�ld�ul az, hogy a f�rfiak jobban el tudj�k k�pzelni a t�rgyakat 3 dimenzi�ban, ami seg�t a t�j�koz�d�sban. Ezt az elt�r�st a kutat�sok m�r h�romh�napos csecsem�kben is kimutatt�k. A n�k viszont jobban eml�keznek arra, hol vannak a t�rgyak, �s nagyobb val�sz�n�s�ggel t�j�koz�dnak terept�rgyak seg�ts�g�vel, nem pedig a t�r�rz�k alapj�n, ahogyan a f�rfiak t�bbs�ge.

Egyes elt�r�sek a nemek k�z�tt a kultur�lis nyom�snak tudhat�k be. Halpern szerint ilyen p�ld�ul az, hogy a f�rfiakat �ltal�ban jobbnak tartj�k a matematik�ban, a n�ket pedig az �r�s-olvas�sban. Ezek az elt�r�sek azonban a nemi egyenl�s�gben �len j�r� t�rsadalmakban elhom�lyosul.

Az a k�rd�s is felmer�l, hogy ha a nem m�r nem sz�m�t probl�m�nak, mi�rt lehet az, hogy a v�llalati vezet�k 90 sz�zal�ka f�rfi, a titk�rn�k 90 sz�zal�ka pedig n�. Halpern szerint am�g a n�k v�gzik a „gondoz�” munk�k nagy r�sz�t, p�ld�ul a gyermeknevel�st vagy az id�sek ell�t�s�t, az egyenl�tlens�g nem fog megsz�nni. A pszichol�gus �gy v�li, hogy a t�rsadalom sok tehets�ges f�rfit elvesz�t a gondoz�i vonalon. „Hogyan lehet egyenl�s�g a munkahelyen, ha nincs egyenl�s�g otthon?” – tette fel a k�rd�st a szak�rt�.

Szerz�:  www.medinet.hu